Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2011. május 5.

Cormac McCarthy: Vad lovak

Azt már megtanulhattuk, hogy Cormac McCarthy az egyik legnagyobb mesemondó a kortárs irodalom egén, és az egyik legnagyobb név a világirodalom galaktikájában.
Minden mű, amit eddig Cormack McCarthy által olvastam, kivételesnek és rendkívüli minőséget hordozónak tartottam, és a Határvidék-trilógia első kötete, a Vad lovak sem rí ki a sorból.

A Vad lovak több mint egy tipikusan McCarthy-féle sablonokra épülő történet. A hangulata olyannyira magával ragadó, hogy tényleg kiszakít arra a háttérzörejekkel és némi jazz-zel és blues-zal vegyített néhány órára, és elrepít a vadnyugat McCarthy-ra jellemző „romantikájával” (is) felvirágoztatott Texasba, azaz a főcímhez híven a mexikói határvidék világába.

Hogy találtam rá: A Magvető Kiadónak, azon belül is Tegyi Timinek köszönhetem, hogy felhívta rá a figyelmem. Minden elismerésem, mert mind a fordítás, mind a borító méltó a könyv tartalmához.

Miért: Minden, amit eddig McCarthy-tól olvastam vonzott és lenyűgözött.

Nyugat-Texas, 1949. Farmok, szegényedés, olajmezők feltárása…
Mint ahogy az gyakran megesik McCarthy-nál, a Vad lovak főszereplője is egy fiatal férfi, aki előtt egy nagy utazás áll. És a 16 éves John Grady Cole nagyapja halála után megkezdi ezt különleges utazást, ami maga az élet.

A farm, ahol a századfordulóig együtt élt a család lassan elnéptelenedett, a srác apja és anyja elválnak, barátnője elhagyja, nincsenek kilátásai a következő lépésre, nem látja sem a ranch, sem saját jövőjét. John Grady merész és bátor lépésre kényszerül úgy dönt, hátrahagyja a végnapjait élő farmot, és rábeszéli a szintén nehéz helyzetben lévő barátját, Lacey Rawlins-t, hogy próbáljanak együtt szerencsét egy normális, jobb élet reményében.

„A kihalt éjszakában ahol harang nem is kondulhatott volna harangzúgást hallottak és ők csak ügettek tovább a föld elhagyatott és sötétbe borult íves dobogóján s belenyargaltak a rajzó csillagokba és nem is alattuk hanem közöttük jártak – jókedvűen de óvatosan mint a frissen szabadult tolvajok egy ragyogó gyümölcsöskertben és csak egy könnyű kabáttal védekeztek a hidegtől s tízezer világ közül választhattak.”

És alig kezdődött meg az utazás, ismét találkozunk McCarthy fő mondanivalójával: az élet olyan döntések eredménye, amelyet nem vizsgálnak felül, és fordítva. Ezernyi világ fekszik előttük, hogy melyiket válasszák, melyik a legmegfelelőbb számukra? Nem tudják megváltoztatni, visszavonni a döntésüket, nem tudnak menekülni a sorsuk elől.

A két fiatal sráchoz csatlakozik egy harmadik útitárs, az ugyancsak fiatal Jimmy Blevins, aki a táj fia: mesterien kezeli a hatlövetűt, és mindig mindenhol képes bajba keverni önmagát és társait. John Grady és Lacey gyorsan megszabadul tőle egy lövöldözés közbeni menekülés során Mexikóban, ám sejteni, hogy Jimmy felmerül még az életükben, és nem sok jóval kecsegteti majd őket.

A két lovas fiú útja végül elvezet egy farmhoz Mexikóba, ahol munkát kapnak egy nagy haciendán, Bolsón de Cuatro Ciénagasban. Igyekszenek otthonra lelni, normális életet élni, a lovak szelídítésével foglalkozni. Ahol pedig a szép utáni vágy felüti a fejét, ott az érzelmek is teret kapnak: John megismerkedik Alejandrával, munkaadója lányával, akivel felfedezi az első szerelem szépségét.
Ám mindennek ára van, mindenért meg kell fizetni. A tűnékeny elégedettség, szerelem, a békés időszak nem tart sokáig, és a két fiatalember szépséggel, megpróbáltatásokkal, nyomorral és erőszakkal teli élete kezdetét veszi…

Fura, hogy a vér, az erőszak, a szabadság szeretete nem hozza előtérbe a szerelem szépségét, a vágy, szexualitás élményét, hogy mennyire háttérbe vannak szorítva a női tulajdonságok, a női szerepek és maguk a női szereplők is McCarthy műveiben. Fura, hiszen maga az író három házasságon van túl – vagy pont ezért?

Hoollywood feldolgozta a McCarthy drámáját, Billy Bob Thornton rendezésében, Matt Damon, Penélope Cruz és Henry Thomas főszereplésével.




„Ha lehet legelején kezdeném. Onnan mikor először láttam a lovat.”



John Grady otthona és szülei elhagyásával együtt döntött az életében, az egyik utat választja a tízezer közül -, és erről az útról nincs visszaút. A találkozások és ismeretségek látszólag nem bírnak nagy jelentőséggel, ám a változások magukkal hozzák a múltat is, és erősebb hatással vannak az életre, mint azt sejteni lehet. McCormac nem ismétli magát, ám folyamatosan jelzi, hogy az élet döntések láncolata, és a választott döntések következményei csak később hagynak nyomot maguk után.
A Vad lovak egy újabb puzzle Cormac McCarthy játékában. Abban a játékban, amelyben az emberi lét és annak súlya áll központban. A végletes emberi természet, a döntések és tettek következményei, a visszavonhatatlanság – előbb vagy utóbb elér, nincs menekvés előle.

Részlet a Vad lovak könyvből:

Eredeti cím: Cormac McCarthy: All the Pretty Horses
Magyar cím: Cormac McCarthy: Vad lovak - Határvidék trilógia
Fordító: Szentgyörgyi József (eredetivel összevetette: Totth Benedek)
Megjelenés: 1992/2010

Tetszési index: 100%

ps. valamiért béna a blogspot adminja, bocsánat a csúf megjelenítés miatt.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...