Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2011. április 22.

Rónaszegi Miklós: A Sánta Bölény

Kéretik ezt komolyan venni: ajánlott olvasmány 5-8 osztályos gyerekeknek (szerintem inkább 3). No, meg olyan mese- és indiánrajongóknak, mint én is vagyok.


Hogy találtam rá: Mint mondtam, mese- és indiánrajongó... Rónaszegi Miklóst, meg ifjúsági regényei miatt amúgy is csak szeretni lehet.

Miért: Iszonyú sokat olvastam az elmúlt napokban, hála a Könyvfesztiválnak, a Culturának és a Bíborhajú második részének, A Boszorka démonának. És mert iszonyú sok borzongással gyönyörteli munka vár rám miattuk, muszáj volt egy fél óra hosszat tartó kikapcsolás a szép- és komoly, a fantasy és egyéb irodalomból. Rónaszegi könyve lett az egyik választás.

"Fehérnek ugyan csak némi jóindulattal lehetett nevezni őket. Hiszen bőrüket is, ruhájukat is vastagon takarta a por és a piszok."

Amit tudni kell A Sánta Bölény-ről? Egy csapat kiránduló gyerek kíváncsian tekint az öreg indiánra, aki mesélni kezd. Szépszavú Öreg mesél, mesél az amerikai kontinens észak-keleti részén élő algonkin nyelvcsaládhoz tartozó feketeláb indiánok mindennapjairól, a törzs hierarchikus politikai rendszeréről, a fehér emberek által felállított klisékről (és fordítva), és a testvéri szeretetről. A regény értékéből mit sem vesz el, az indiánlét és a családi viszonyok romantikusan bájos szemszöge. Gyermek- és ifjúsági irodalom lévén, még érthető is.

Rónaszegi Miklós újságíró és szerkesztő volt, nagyon jól tudta, mire van szüksége a diákoknak; egy kis feszültségre, izgalomra, szeretetre, bátorságra, példamutatásra stb. 1958-ban jelent meg először A Sánta Bölény, majd 1984-ben ismét kiadta a Móra Kiadó. Hogy miért telt el ilyen sok idő a két kiadás között, nem érthető, mint ahogyan az sem, hogy ma már csak elvétve antikváriumokban találkozni vele.

"– Sánta Bölény… szép név – suttogta. – De én másik nevet adok neked.
– Másikat? És mi lesz az?
– Jó Testvér – suttogta Mindigalvó."

Szóval az indián törzsre nehéz idők járnak, mert a szárazság miatt nincs elég élelmük, noha már rég vonulniuk kellett volna a bivalyoknak a térségben, az állatok még sehol...  érthető, hogy az éhség mindenkit idegesség és lassan kétségbe esetté tesz. A törzsfőnök fia, Okos Hód Fia mindeközben arról ábrándozik, mint minden hasonkorú kisfiú, hogy egyszer hőssé válik, elejti a rettegett vénséges vén Sánta Bölényt és megmenti családját a rá leselkedő gonosz elől, amiért az apja büszkén nevezi majd el hősi tettéről.

De Okos Hód Fia elsősorban hűséges testvér és jó fiú, olyan srác, aki tisztában van környezetének változásaival, gyerekszemmel is felfedezi a konokság és a józan ész diktálta különbségeket. Szüksége is van az éleslátásra, mert mint minden valamire való indiánokról szóló regényben, itt is megjelennek a gonosz fehér emberek, akik tüzes vizükkel és mázos beszédükkel károsan befolyásolják az amúgy sem tiszta gondolkodású (lévén sámánról beszélünk, akire hatással bír a sok "pipázás", az egészen biztos) Tüzes Szemet, a varázslót.

Míg Mindigalvó (kegyetlen jó név) Okos Hód Fia húga hazudni kénytelen, hogy megmentse bátyát a varázsló haragjától, éa közben a fehér emberek foglyaként cselhez folyamodik, addig Okos Hód Fia felfedezi a bölénycsordát, sőt... nem hiába A Sánta Bölény a regény címe.

Cím: Rónaszegi Miklós: A Sánta Bölény
Kiadó: Móra Kiadó
Megjelenés: 1984
Oldalszám: 119

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...