Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2010. július 3.

Mark Twain: Tagebuch von Adam und Eva


„Hast du überhaupt gemerkt, daß ich Blumen auf den Tisch gestellt habe?”

Hogy találtam rá: Nászajándékként adtam nővérem esküvőjére.

Miért: Mert kacagtató.

Ádám és Éva naplója
„A hosszú hajú furcsa dolgot mesél nekem. Állítólag a kígyó biztatja, egyen a tiltott fa gyümölcséből, mert akkor nagy és felemelő tapasztalatokhoz juthat. Megmagyaráztam neki, hogy ennek egészen más következménye is lehet. Mert eljönne erre a világra a "halál". Ezzel sajnos nagy hibát követtem el, mert csak bogarat tettem a fülibe. Szeretné megmenteni a beteg ölyvét és friss húst adni a bánatosan sompolygó oroszlánoknak és tigriseknek. Azt tanácsoltam, hogy kerülje a tiltott fát, eszébe ne jusson hozzányúlni. Erre azt felelte, hogy semmi közöm hozzá. Utóvégre nem vagyok az ura és parancsolója. Nyilván ezzel akart viszonyunk rendezésére késztetni. Én azonban úgy tettem, mintha a parancsolásra vonatkozó megjegyzést nem is hallottam volna.”

Írta Ádám a naplójában. Egy olyan időszakra gondolva, amikor még nem volt Éva. De amióta van Mark Twain Évája, az „új teremtés” megjelent, Ádám számára a világ mintha megszűnt volna paradicsomnak lenni. „Ez a hosszú hajú teremtmény mindenütt az utamban van, mindig vár rám, vagy szalad utánam. Ezt nem nagyon szeretem. Úgy volna jó, ha ott maradna a többi állattal együtt.”
És ezzel kezdetét veszi Twain Ádám és Éva naplójában a kalandos élet. A két párhuzamos, napló formájú humoreszk, kroki elsősorban nem a bibliai teremtéstörténet paródiája, hanem a két nem érzelmi fejlődése, megismerése, felfedezése, a férfi és a nő pszichéjének ellentmondásainak ráébresztése.

Twain nagyon is tisztában volt azzal, miről és hogyan ír. Ismerte az élet minden szegletét, tudta jól milyenek a kalandorok, a mezőgazdasági termelők a Mississippi folyó mentén, tisztában volt a rabszolgák helyzetének lehetetlenségével. Sok mindent megélt, tapasztalt politikus és még tapasztaltabb író volt. Tudta mit jelent, ha egy új világ jelenik meg a Paradicsomban.

„Miért beszélek többes számban? Mi kapunk? Mi az, hogy mi? Hol ragadt rám ez a többes szám? Most jut eszembe, hogy az új teremtmény szokott így beszélni.”
Twain a sajátos humor és az irónia eszközével a kor szellemének megfelelően mutatja be és mutat rá, hogy látják a férfiak a nőket, a „hosszú hajú” teremtéseket, akik jelenléte olykor terhes, mert fecsegnek, narcizmusra hajlamosak, érthetetlen módon csacsogók és naivak, ám az idő múlásával nélkülözhetetlen „társakká” válnak. És fordítva. A napló forma pedig kiválóan alkalmas arra, hogy feltárja, és finoman ütköztesse a férfi és a női mentalitás alapvető különbözőségeit.

"Vierzig Jahre später"
„Remélem, hogy Ádámmal együtt halok meg. Nem emlékszem rá, hogy valaha is ilyen forrón, ilyen sóvárogva kívántam volna valamit. A gondolat, hogy Ádám előttem hal meg, elviselhetetlen számomra. Ha nem lehetséges, hogy együtt vegyünk búcsút az élettől, akkor Isten először engem szólítson el. Mert Ádám erős, és én gyenge vagyok. Neki nincs az én erőmre olyan nagy szüksége, mint nekem az övére...”
Twain a női gondolkodást is kiválóan pellengérre állítja, Éva „gyermekes” ábrándjait, magakelletését, hiúságát, pozitív életszemléletét és a férfiban, Ádámban vetett megingathatatlan hitét és szeretetét. A napló a legmélyebb és legteljesebb ragaszkodást, bizalom és megbecsülés folyamatát mutatja be az „életünk végéig és még azon is túl” szlogen alapján.

Eredeti cím: Adam’ Diary, Eve's Diary
Német cím: Mark Twain: Tagebuch von Adam und Eva
Magyar cím: Mark Twain: Ádám és Éva naplója
Kiadó: Sanssouci Verlag
Megjelenés: 1993
Oldalszám: 74

Tetszési index: 100%

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...