Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2010. március 30.

Steven Saylor: Római vér

„Ebben az órában jóval több rabszolgát látni az utcákon, mint más napszakban. A legkülönfélébb megbízásokkal surrannak tova: üzenetet visznek, csomagot cipelnek, elintézik az apróbb tételek beszerzését, piacról, piacra haladva sétálgatnak. Beburkolja őket a város ezernyi kőkemencéjéből frissen kikerült kenyér nehéz illata, a kemencékből, melyeknek karcsú füstkígyói úgy kanyarognak az ég felé, akár az isteneknek szánt felajánlások oltártüze… Nem ismerek város, mely vetekedhetne Róma kicsattanó életerejével, ezen a kora délelőtti órán.„

Hogy akadtam rá: Időről-időre mélyen belemerülök a történelmi korszakokba, és a Roma Sub Rosa detektívsorozat igazán naturális és valóságszerű képet nyújt. Így aztán rövid lapozás és fülszövegolvasás után máris a tulajdonomba került.

Miért: Rengeteg római korban játszódó történelmi regényt olvastam már, de ritka, hogy ennyire eltalálja az író a kor, a valós történelmi személyek, a politikai intrikák, a bírósági ügyek, a botrányok, a csaták és a gyilkosságok bemutatását.

„Ismersz valamiféle gyógyírt a macskajajra?”
Az első néhány sor után kiderül, hogy ha valaki vérbő, pörgős krimire vágyakozik, annak csalódást okoz Saylor stílusa. Nem, a Roma Sub Rosa nem egy klasszikusnak vehető detektívregény vagy akciókkal dúsított krimi, sokkal inkább az ókori Róma hétköznapjainak bemutatása az i.e. 80-ból. Ami cseppet sem nagy baj. Csak ebben a szemléletben kell olvasni.

A Római vér, a sorozat első részeként, bemutatja a még fiatal és bohém Gordianust, aki igyekszik megoldani a rá váró feladatokat. Az első komoly ügyére nem más, mint Cicero, a kezdő ügyvéd kéri fel, hogy segítsen bizonyítani védence ártatlanságát az apagyilkosságban. A történet szerint ahogy Gordianus egyre mélyebbre ás, úgy szaporodnak a támadások ellene, hősünk azonban nem hátrál meg: a Nyomozó megadja a válaszokat a kérdésekre, leleplezi a titkokat, a politikusok visszaéléseit és közben megismerjük a későbbi kötetek Gordiusának családalakítási szándékait, pikáns gondolatait leendő felesége iránt.

Hogy miért érdemes mindenképp Saylor Római vérét elolvasni?
Mert annak ellenére, hogy Gordianus nem az a tipikus minden lében kanál magánszimat és sokkal inkább a szavak, minta tettek embere, a jó magánszimatok tulajdonságaival is bír: gyakorlatias, ötletes, és főként körmönfont, kifinomult. Aki a gyorsvágású akciódús krimikhez szokott, annak mindenképpen körülményes, ám a végsőkig képes kitartani és bármi áron kideríti a teljes igazságot, nem törődve a rá leselkedő veszélyekkel.
Ha Saylort olvasok mindig több ókori történelemkönyvet is előveszek, hogy a Sulla diktátorsága alatti római életbe, a szegénynegyedek, a rabszolgaság, a bordélyházak, a vidéki lét világába „bővített kiadásban” is részt vehessek. Megéri.

Kiadó: Agave Könyvek
Fordító: Heinisch Mónika
Megjelenés: 2003
Oldalszám: 404

Tetszési index: 67%

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...